Egy futónapló bejegyzés, amiben nincs futás. De még torna sem. Regenerálódás van, és kényszerpihenő. Meg irígykedve figyelés mások futós posztjaira. Minden hajnalban fintorogva megállapítom, hogy „persze ma megint pont futós idő van!”.
Nem gondoltam, hogy ilyen rosszul fogom viselni a kényszerpihenőt, de igazából szükség van ezekre a pofonokra is. Lesz még belőle több is a jövőben – de remélem azoktól majd nem fog így feldagadni az arcom… Egy tervezett csontpótló szájsebészeti beavatkozásom volt, amire ugyan papíron készültem, és volt is már ilyen mókában részem, de valahogy nem állt össze a fejemben, hogy ez mivel is fog járni. Azt gondoltam / reméltem, hogy 2-3 nap és a futópados kaptatók már mehetnek. Aztán azt, hogy majd mini tornákat csinálok, legalább a lábam erősítésére.
Az igazság az, hogy 4 nap kellett ahhoz is, hogy b@szari pózban el tudjak menni a legpuhább cipőmben a boltba hörcsög fejjel anélkül, hogy lüktetni kezdene a műtéti terület. Szóval nincs ugrálás még pár napig… Az első verseny időpontja vészesen közeleg, és még annyi a terv, a tennivaló! Bár már megnyugodtam, mert látom még hány éven keresztül lesz elérhető cél, amit még meg lehet fejlődni! Remélem kitart a lendületem, és remélem itt lesztek ti is, akik elkísértek az utamon! 🙂
Arra próbáltam meg felhasználni a nekem jutó kényszerpihenőt, hogy ugyan túl sok tényleges pihenés nem volt benne, de valahogy összehoztam ezt a blog felületet, amiért az MI rágta a fülem már egy hónapja. 🙂
Azt majd ti eldöntitek, hogy mennyire szerethető. Remélem
- néha hozhatok hasznos tanácsokat is neketek
- időnként talán szórakoztató is leszek
- de leginkább őszinte akarok maradni
- és megmutatni, hogy kitartással és megfelelő mennyiségű energiával, hova lehet eljutni!
A blog nektek készült! Nézzétek el nekem a hiányosságokat, még sosem csináltam hasonlót. A háttér munkákkal nagyon megszenvedtem, és még rengeteg fejleszteni, csinosítani való akad. Biztosan fog majd változni a felület is, talán a koncepció már nem. Az írásaim kérlek kezeljétek helyén. Az AI segítségével igyekszem akár több szempontból is körbejárni egy egy kérdést, és a lehető leginkább helytálló dolgokat megosztani. De nem vagyok sem coach, sem orvos. Nincs sport múltam.
Nem akarok eladni semmit, és ha megnézitek a tartalmakat, nem is célom szelfikkel vagy képekkel telerakni. Ha esetleg valaki megpróbál később szponzorálni, azt lehet hogy nem fogom elutasítani 😀
De ez a történet nem rólam szól, az emberről, hanem a futóról, akivé válni akarok, akivé válni fogok!
Egy biztos: van még egy szűk hónapom, hogy felkészüljek az első félmaratonra. Bárhogy is de ott leszek 🙂
Ha ti is, akkor találkozzunk ott! Addig is jó olvasgatást!