2025-11-23 Vasárnap

Első 60 perc feletti futás a teremben. Vártam, készültem rá! A futás maga jó volt, de a teszt pocsék lett. Teljesen szétesett, tanultam belőle.
Csak egy 5 perces evezést mutattam be, hogy legalább egy picit átmozgassam magam.
Aztán az aktív nyújtásokat is végigtoltam, az a biztos. Nagy bemelegítő futásra nem készültem, hiszen fokozatos maga a mai teszt is.
Végül a rövidebb, 12 perces blokkok mellett döntöttünk tegnap este.

Összesen 80 perc, ~13-15 km. A pihentebb ribit vittem, már egy ideje mellőzve volt.
Erősen kezdtem, pedig nem is éreztem. A második blokk második felében kellett ritmust váltanom, mert még nem szerettem volna, hogy átcsússzon Z3-ba a pulzusom, azt csak a 3. blokktól terveztem. Így fokozatosan csökkentettem a lépésszámot, mindig egy picivel hosszabbra engedve a lépéseket. Most visszanézve, meg is lepődtem, hogy még így is milyen magas maradt a lépésszám. Szerintem sokkal több jót nem is fogok találni a mai futás elemzésben. :/

Elég hamar megszabadultam a trikótól, hiába vasárnap délelőtt 9:00, nagyon meleg volt a teremben.
A teszt utolsó, 4. blokk végéig nem is volt semmi izgalmas. Megbeszéltük, hogy futás előtt egy sótabi, és végig iso. Most egy kicsit erősebbre vettem az iso-t, így a másik kulacsban lévő vízzel instant is tudtam higítani. Ez remeknek bizonyult, valószínűleg a tavaszi versenyen is fogom alkalmazni! Inkább csak egy patron iso-t fogok vinni, de dupla sűrűséggel (2.5 – 3 dl benne 5 dl mennyiségű iso-val)! A másik két kulacsban pedig további 2 x 2.5 dl víz. Ez így jobban konfigurálható, ugyan azzal a folyadék-, és súlymennyiséggel.

A frissítéssel nem is volt gond, nem éreztem fáradást egészen a legutolsó, leglassabb fázisig. De ne szaladjunk ennyire előre, mert odáig volt még több szopó is.
A futás 48 percesre tervezett első fele a teszt. 46:10 körül sikerült a törölközővel együtt a vészmegállítót is lekapnom a padról! Mocsok módon ideges, csalódott és zavart lettem. Elsőre nem is értettem, hogy mi a f@sz történt! Aztán vagy 3. alkalomra sikerült jól újraindítanom a padot. Üvölteni tudtam volna, olyan mérges voltam. Persze próbáltam még befutni az előző pulzust mielőtt folytatom az órán a futást, de közben leesett, hogy api!, legalább egy percet elb@sztál a megállással és indulással. Ezt a pulzust már nem tudod visszahozni. Mondjuk, ha nyugodtabb vagyok, és futok 5-8 percet „üresben”, akkor lehet, hogy hasonló befejezést tudtam volna reprodukálni, mint amit félbeszakítottam. De utólag könnyű okosnak lenni… Szóval van 46/48 perc értékelhető adat, bár ez sem igaz, mert mielőtt exitáltam, pont leszálló ágban volt a pulzusom.

Oké, akkor ezt elb@sztam, újratervezés. Éreztem, hogy még nagyon sok van bennem – lehet a méreg miatt is – ezért gondoltam jól megpörgetem még a végét!
– Nyilván. Általában így működik a nemokos ember. Hoz egy rossz döntést, vagy csak nem figyel és hibázik. Majd ahelyett, hogy leülne a pálya szélére, és elgondolkodna, újabb rossz döntéseket hoz. 🙂 Na ez vagyok én. Gyors matek, holnap csak regen edzés, kedden reggel is még egy regen, és ugyan láb edzés lesz, de minőségi futás még nem. Délután is csak rövid, könnyített futás. Akkor egy kis extra még belefér!
(Nem, nem fért volna bele. Nem ez volt a terv, és tartanom kellett volna magam hozzá!)

Vissza is vettem a dőlésszöget 1%-ra, de emeltem tovább a tempót 12.0-re. Itt már 8 percenként váltott az óra, terv szerint.
Majd 12.5-re de tudtam, hogy ez sem lesz elég hogy kifussam magam, és a rövid extra tempó talán kevésbé bünteti majd a regenerációt, mintha a tervezett időtartam fölé megyek. Ezért megfeleztem és 4 perc után emeltem a következőre, 13.0 km/h-ra. De itt már túl voltam az első mérési hibán is. Haragudtam magamra, pedig csak nem volt még tapasztalatom. Utólag persze ez is összeállt:

• hosszabb edzések előtt, be szoktam kenni melegítő krémmel a hátamat is, mert jó cipő ide, fejlődő technika oda, a hátam még nem elég erős és van dolga a hosszú hátizomnak is, futás közben
• még sosem futottam ilyen körülmények között ilyen távot, így nem számoltam az extra izzadással
• hiába voltam félmeztelen, és törölköztem folyamatosan, a hátamon a melegítő krém és az izzadság szép lassan hullahopp karikát varázsolt a mellkaspántból

A 6. blokkban, már szinte folyamatosan a qrv@ pántot igazgattam. Minél gyorsabban futottam, annál inkább vitte volna a gravitáció.
De még mindig úgy éreztem, hogy gyorsítani akarok, ezért felnyomtam 14.0-re. Tökéletes ritmusban voltam, nem voltam fáradt. Ugyan itt már treshold sávban futottam (~4:23 min/km), olyan ~168 bpm volt reális pulzus. Semmilyen hirtelen fáradást vagy fulladást nem tapasztaltam, az izzadtságban úszó mérő viszont átment búvár szivattyúba, és tolt egy mélymerülést. Kiköpött egy 177 bpm csúcsot! Hirtelen felszaladt a szemöldököm, gondolva, hogy na! Akkor nézzük meg, mennyi a max pulzusom, megyünk tovább 15.0-re! Azért elég fura volt, hogy a légzésem alig lett szaporább. Még mindig 2:3-ban ment és időnként az orromon fújtam kifelé a levegőt. Amikor a második csúcs is jött rövid időn belül, akkor engedtem el.
Így már semmi értelme az egésznek csak tovább ölöm a keddi edzés minőségét hát újraterveztem:

• 7. blokkot tovább osztottam: 2 perc 14.0, 2 perc 12.5, 4 perc 11.5
• az utolsó 8-at pedig megfeleztem: 4 perc 11.0, 4 perc 10.0

Ha ennél a dupla csúcsnál a cadence / power görbét nézed, akkor itt is inkább könnyebb lett a futás, nem nehezebb pont mint az első pulzus beszakadásnál.
Ahogy csökkent a tempó, úgy nézett ki, hogy talán a szenzor is kitart már a végéig. Gondoltam legalább az utolsó blokkban, még ha fele olyan hosszú is mint a felvezető volt, meg tudjuk nézni, hogy mennyire jön vissza a pulzus. Már épp beesett Z2-be, amikor meg a sima Stop gombot sikerült megnyomni, ahogy a törölközőt levettem a gépről (az első megállás után, átraktam a másik felére – na ott volt a stop gomb). Itt lett tele az összes reklámszatyrom az egész mai attrakcióval.

Futottam egy b@szót, és lett egy hulladék edzésem. :/
Lehet, hogy a termes hosszú futásokra, mégis csak a verity sense lesz a barátom, a felkaromon töredék mennyiségű izzadság keletkezik. Gyengébb a mérés pontossága, de ma a pánt ugyan hősiesen helyt állt kb. 45 percig végül mégis elvérzett. Ha nincs a krém a hátamon, akkor valószínűleg ezt a tempót is bírta volna végig. Lassabb, 60 perces futások közben nem volt gond a héten. Az első megszakításnál is, ha rutinosabb vagyok, akkor kihasználom a kényszer pihenőt és alaposan megtörölközöm, majd valamivel hosszabban futottam volna újra rá a folytatásra. Helyette kapkodtam és mérgelődtem.

Szerintem szar volt, de mindegy 🙂