Péntek
A két futás-mentes napomon, nem értem ide posztot írni.
Érdekes volt a 3 egymást követő 10 kili kedd-csütörtök! Teljesen hullámzó volt az érzet is, és a polartól kapott értékelés is.
Már a héten többször viccelődött velem a Wahoo mellkaspántom is, de egy kis „nyálazás”, futás újraindítás eddig megoldotta. Egészem az utolsóig, csütörtökön már át kellett állnom az órára, közel 2 km után. Így valójában ott 12 kilit futottam, de ki számolja? Alaposan feltöltöttem, biztosan csak a bőrkontakt nem volt az igazi!
Mivel most az a projekt, hogy korán kelünk, próbáltam megtartani a ritmust. 6-kor nyit a terem, akár ott is tolonghatnék az elsők között. Persze azért ennyire nem voltam jó, de viszonylag időben leértem. Ha már ott voltam, sikerült egy nagyon sunyi edzést összerakni. Mindössze 2 szett láb, és 4 core gyakorlat, egy szokásos 10 perces evezéssel nyitva. Kifelé jövet, bennem is volt az érzés, hogy „jó volt ez?”
A hiperhajlítót tudtam, hogy öngól lesz! Láttam egy videot, amit előre megfontolt szándékkal, ki is próbáltam!
Mégpedig egy combosabb gumiszalagot kell átvetni a hátunkon, a két végét a kézbe fogni.
Felmászol a ferde padra, és amikor előre hajolsz a súlyokért, mint egy fekvenyomásnál, előre tolod a karokat, feszítve a szalagot.
Majd így megfogod a kézi súlyzókat.
És valóban, sokkal nagyobb súllyal tudtam dolgozni, mint korábban bármikor.
Azért írtam hogy sunyi, mert az első ismétlésnél, még nem használtam, a kisebb súly már szokásos volt.
De amikor a gumiszalagos verziót csináltam, sosem használt súllyal, akkor a töredékét sem éreztem a terhelésnek, mint amikor nincs „segítség”.
Persze egészen biztos voltam benne, hogy nem a gyakorlat rossz, hanem a várt érzet!
És kipróbáltam pár trx gyakorlatot is, ami annyira megtetszett, hogy rendeltem is egyet online.
Pont van a lakásban egy fém gyűrű, amire fel tudom erősíteni.
Micsoda szerencse! 🙂
Szombat
Itt még nem volt nagy baj, tudtam hogy a láb edzés nem másnap harap…
Szintén még egészen korán, elugrottam egy gyors, ~30 perces (4 km) elliptikusra.
Nem volt sem időm sem érkezésem többre most.
Utána kellett nagyon pakolni, mert volt nap közben egy kis közös program a kölökkel! 🙂
Elfáradtunk mindketten, mire hazaértünk.
Este még egy kis munka, olyan kevés kellett volna hogy befejezzem, de már kopogott a fejem az asztal lapján…
Vasárnap
Aludtam. Azt nem mondom, hogy sose’ jobban, de elfogadhatóan. Reggel viszont kelni kellett, mert mára is találtam ki programot, és előtte még volt egy hosszú futás is!
5:30 után sikerült irányba állni, ISZONYATOS izomlázzal a hamstringben! Mint aki besz@rt, úgy mozogtam. Kellett több mint 10 kilométer, hogy fel tudjak gyorsulni a 90-es átlag ritmusra! Ettől eltekintve jól mozogtam, és kb 2 km után, már nem zavart maga az izomláz, de nem tudtam még olyan fürgén kapkodni a lábaim, mint később, vagy brutál izomláz nélkül.
Persze a kedvenc mellkaspántom ma is eljátszotta a programot, így az első 800 méter ment a levesbe, a pánttal együtt. Kidobtam, vissza kellett állnom órára, egy futás-újraindítást követően.
A 13. mért km-nél, kénytelen voltam megállni egy percre, hívott a természet. Ezzel lesznek bajok még a HM-en, a bűtyök azt hiszem, nem segít!
Az újraindulás, itt is egészem vicces lehetett, mint egy fenékbe durrantott, robot-imátkozó sáska. De a tempó jó volt, szerencsére épp egy lejtős szakaszon kellett visszajönni! Azért itt is kellet majdnem 2 km, hogy teljesen visszataláljak a flow-ra.
A terv a 3 zselé volt a mai 18 km-en, de csak kettőig jutottam. Az utolsó egyszerűen nem kellett. Magát a futást nagyon éltem, nagyon szerettem! Azt éreztem, hogy ma simán le tudtam volna tolni a félmaratoni távot, az első hivatalos HM időmmel!
Azért elégé elfáradtam a végére! 🙂
Volt 2 tüske az órával is a pulzusomban, valójában ez egy végig Z2 közepe futás volt, minden rush nélkül!
A tempó engem is meglepett, de ott nem volt semmi zavar. A stryd és az óra GPS trackere tették a dolgukat.
Az óra által mért pulzuson talán rugózthatnánk, hogy biztosan rosszul mért. Érzésre, ez tényleg ennyi volt.
Valóban, párszor felszaladt 150-151-re, de a mért maximum: 161 egyszer sem volt, ez egészen biztos.
Ennél sokkal jobban ismerem a testem működését, közel 1 év rendszeres futás és 1.700 km-en túl.
Nem igazán tudok még napirendre térni a mai hosszú felett, fogalmam sincs, hogy ki, mit mért.
Az viszont biztos, hogy
- futottam 18 km (+1 km kuka)
- a 13 km-nél megálltam, és ott egy pár száz méterre, pár ütemet „csaltam” az újraindulás miatt.
- érzésre, ez egy remek futás volt, végig 2:3 légzés, sokszor csak orron át
- szinte végig tudtam volna folyékonyan beszélgetni.
- nem fújtattam, nem ziháltam
- amikor megálltam, csak egyszerűen abbahagytam a futást, és ennyi. Nem volt semmi dráma.
Majd kukázok egy új pántot, úgy látszik tök mindegy, hogy elemes vagy aksis. Egyformán sz@r mindegyik.
Vagy csak olyan erős jelet ad a szívem, hogy tönkre mennek tőle! 😀
Rengeteg szemetet eszem! :/
De az össz. kalória management, azért jól néz ki makrókban. És a heti 40-50 km futás, egész nagy mozgásteret ad. Fér a szemét és a kalória is 🙂
Általában úgy jön össze, hogy a terheléses napok, nem olyan zabálósak. Mintha az is teher lenne, hogy emészteni kell. Nem vágyok úgy az ételre.
A másnap viszont, kell a kaja! De ezt egy újabb terheléses nap követ, amikor abból élek, amit előző nap betoltam. És ez elég jól működik. Egy ideje már rugalmasan is kezelem a heti edzéseket, nem készítek tervet. Az alvás minőségétől, és az előző napi étkezés minőségétől teszem függővé, milyen nap lesz a következő.
Jól működik!
Több mint fél éve vagyok 300-500 kcal napi deficitben úgy, hogy a szinten tartó kalóriám felett eszem ugyan így, +300-500 kcal. És ez így nagyon jól tolerálható!
Nincs igazi éhezés, vannak visszafogottabb napok, amikor akár 1000 is lehet a deficit, de a szinten tartó alatt sosem eszem. 2800-3100 kcal az átlagos napi bevitt energia.
Csak a terheléssel operálok! Tehát vannak napok, amikor 4000 kcal felett égetek el a napi mozgással.
Nem is tudnám elképzelni az edzéseket, máshogy. A fejlődéshez kell az energia! És bár próbálok önmérsékletet tartani, de van hogy simán hagyom, hogy 4000 kcal is lecsússzon! 😀 Másnap majd futok egy kicsit többet, vagy bepaszírozok még egy split edzést.
Ma például a futás után, rohantam egy eseményre, és nem volt időm másra, mint út közben venni NÉGY reggeli muffint a mekiben. 2 tojásos-baconos és 2 csirkés muffint. Minden lelkifurdalás nélkül vertem be (1500 kcal)! 😀 Majd később tisztességesen megebédeltem, és mindjárt vacsorázni is fogok.
Sokaknak nem tetszik, hogy ennyit száradtam. A 185 cm magasságomhoz, ez a szűk 75 kg valóban nem sok. Ruhában rosszabb a kép, mint anélkül.
Egy átlagos skiny fat fazon, ~85 kg. A normálnak számító testzsír aránya, még épp tartományon belül van, olyan 20% körül.
De kell nekem egy „jól nézel ki” = „nem vagy nagyon elhízva” elismerés?
Köszönöm, megvagyok nélküle.
Nem remeg a kezem, satbil a vércukrom és folyamatosan javulnak a számok az edzéseken. Ma például 5-kor keltem. Futottam 90 percet, és csak 10-kor tudtam enni. Mégsem akartam se meghalni, se leesni a székről. 🙂 Ha elértem a kívánt tónust, akkor majd még többet eszem. Kicsit több súlyzós edzés, több fehérje és javulni fog a testösszetétel is.
Ahogy anyulikám szokta volt mondani anno:
– sz@rni is meg szaladni is, nem lehet!
Egyszerre csak egy projekt!