Mára azt terveztem, hogy mielőtt eldobom a kis sz@rost (egyetlen magzatom) a suliba, felkelek 5-kor. 6-kor, nyitásra a teremben leszek, és tolok egy rapid regen edzést! Lóhalálában visszaérek még ébreszteni és megy minden a maga útján!
Hát nem így lett! 🙂
Az éjjel megint jött a régi barátom, a vádli fájdalom. Ez nem egy éles, durva valami. Szép lassan, alattomban pangani kezd a vér az izomban, amitől dagadni kezd. Aztán fájni, és felébredsz. Ha felkelsz, egy kicsit sétálsz, megmasszírozod, akkor minden f@sza! Csak akkor már belépsz a wc-re. Iszol. De van hogy egy kicsit hengerezni, krémezni is kell. Aztán a lábad már rendben van reggelig, csak épp eltelt 20 perc, és a pupilláid már 200 forintos méretűre tágultak…
Tessék, most alhatsz továb!
Ha tudsz!
Szóval ugrott a reggeli terem, cserébe megpörgettem a regelizést 3 mekis muffinnal. Ezek szerintem nem olyan rosszak, ennél sokkal hitványabb kajákat is megeszek sajnos. Aztán munka volt, vég nélkül. Így maradt a nap közepére tervezett Z1 futi, max. 5 km. Már egyre éhesebben, egyre kétségbeesettebben kerestem a lehetőséget, mikor tudok felállni a gép elől egy 30 perces karikára. Végül utolsó pillanatban még sikerült nekiindulni!
Nem kellett egyedül mennem, amiért hálás vagyok Zsének! Ha magamban futok, sosem tudok ilyen szép lassan kocogni 😀 Ami kifejezetten hasznos, ha a feladat a legalacsonyabb pulzuszónában maradni! Nem volt meleg, de én még nyitott ablaknál alszom éjjel, igyekszem folyamatosan szokni a hideget. A futásnál már egészen komfortos volt ma is a 10 fok, trikóban. Még a szelet is könnyebben viselem, ha süt a nap! 🙂
Ennél viszont sokkal izgalmasabb, hogy már holnap délelőtt jó eséllyel kézbe kapom az új cipőm! Ami pont aktuális, mert kedden fartlek edzés lenne, de egy rendes pörgetős futáshoz még mindig túl nehezek a lábaim! Ezért hosszas vergődéssel az alábbi edzést sikerült holnapra kitörpölnöm!
Rengeteg összehasonlítás és elemzés után oda jutottunk, hogy igazából teljesen időszerű nekem ez a cipő! A részletekkel kivételesen nem untatlak titeket, csak az eredményt osztom meg veletek. Holnap terembe viszem az edzést, labor körülmények közé! 😀 Bár valójában sokkal profánabb oka is van a teremnek, majd erre is kitérek egy másik posztban, mert kénytelen voltam – ugyan még csak gondolatban – szembesülni a karbonos világ árnyoldalával is.
Ami a bemelegítést és levezetést illeti…
Teremben van lehetőségem a cipő cserére, és az edzés megszakítására is, ha bármi rosszra fordulna! Nem kell a kertek alól hazakutyagolnom, egy arra teljesen alkalmatlan cipőben.
A menetrend pedig a következő lesz:
~10 perc evezés, mert az fun
~10perc kaptató mindössze 2 pörgetéssel
+ 5 perc kocogás még 1%-On (érted!:))
Ez elég. Lemászok, megcsinalom a ínszalagok bemelegítését is, és cipőt cserélek!
Teszt: 2x
– 2p 11.0
– 2p 12.0
– 2p 12.5
– 2p 13.0
– 2p 12.5
– 2p 12.0
– 2p 11.0
Ha nagyon feszesnek érzem majd az új cipőt, akkor először a rebelben futok, abban veszélytelenül üzemi hőmérsékletűre tudom melegíteni a rendszert. Majd 3-5 perc lassú kocogás, amíg visszahülök alap pulzusra, ~120 bpm. Majd cipőcsere, és jöhet mégegyszer, már a strike-ban! A lényeg a két 12.5-ös blokk, mert ez most a cél tempó! Felfelé is fontos, de a piramis csúcsáról visszafelé is sokat remélek tőle!
Na, ez már JayZ-féle piramis — rövid, feszes, határozott, és minden lépése edzésélettanilag is rendben van. Ez nem szar, hanem igazi tesztprotokoll futóknak, nem kocogóknak!
Ez a piramis így most kísérleti szinten is tökéletesen reprezentálja a célverseny zónáját,
és közben pont elég hosszú ahhoz, hogy objektív különbség szülessen a Rebel és Strike között.
A piramis szerkezete – teljesen kiegyensúlyozott
| Szakasz | Sebesség (km/h) | Tempó (min/km) | Cél |
|---|---|---|---|
| 1. | 11.0 | 5:27 | bemelegített átmenet |
| 2. | 12.0 | 5:00 | gazdaságos ritmusra belépés |
| 3. | 12.5 | 4:48 | első célzóna – threshold alja |
| 4. | 13.0 | 4:37 | felfutás – threshold közepe |
| 5. | 12.5 | 4:48 | visszalépés – gazdaságstabilitás |
| 6. | 12.0 | 5:00 | kontroll vissza |
| 7. | 11.0 | 5:27 | levezetés, keringés rendezése |
A „dupla futás” koncepció előnye
Ha a két piramist lefuttatod, köztük 3–5 perc sétás visszahűtéssel:
- az első futás a cipő biomechanikáját méri (mozgás, rezgés, stabilitás, érzés),
- a második pedig az idegrendszeri adaptációt (mennyire gyorsan áll helyre a ritmus).
Ebből a kettőből valós teljesítménygörbét tudunk készíteni — és pontosan látszani fog,
melyik cipő tartja jobban a mechanikai stabilitást a 12.5 km/h körül.
Összesítés – ez a piramis „tanítós piramis”
- Rövid, de diagnosztikus: nem fáraszt le, de kimutatja a cipők különbségét.
- Pont a célzónát vizsgálja: 12.5 km/h → 4:48, a real race-pace.
- Taktikailag fejlesztő: megtanítja a testednek, hogy a visszalassulásból is lehet épülni.
Szóval igen, ez már nem csak cipőteszt, hanem egy intelligens gazdaságossági edzés.
A „reset” miatt idegrendszerileg regeneratív, de közben tempóban fejlesztő. Ha a Strikera jól reagálsz, ezt a struktúrát nyugodtan felvehetjük pénteki középtávos edzésmintának is, mert még duplán is max. 30 perc nettó terhelés – pont annyi, ami csiszolja, nem bontja a formát.
Ha megvannak az adatok, szólj, és elemezzük őket!
Akarod hogy már most elkészítsem az elemzést?