Most írhatnám gyomorból, hogy ez egy sz@r nap volt, de nem lenne igaz. Valójában nem volt az. Csak semmi sem úgy alakult, ahogy szerettem volna.
Nem akartam, de ma tényleg pihentem, vagy valami olyasmi. A leadós munkáim egyszerűen nem engedtek felállni a gép mellől, egész nap. Ebből fakadóan a fueling sem volt optimális, de délelőtt még reménykedtem! Délben le tudtam volna tolni a mai lábedzést, de végül 15:00 lett mire el tudtam indulni ebédet vadászni. Így egy nagyobb séta összejött a kalászi auschanba, ahova persze már hulla éhesen érkeztem. De erős voltam, és ellenálltam a szemét evési vágyaknak 🙂
Mikor a ház elé értem, mégis engedtem a csábításnak, és a Tesco felé vettem az irányt úgy, felmálházva. De ott is erős voltam, hiba éreztem hogy megdöglök egy harapásért, a magyar gasztronómia pöcegödrének legaljából szökött kakaós csigából! Végül két laktóz mentes óriás pöttyössel és egy Alpro szója joghurttal egészítettem ki a bevásárlást. Ha már kimegyek kalászra, mindig teli hátizsákkal és legalább egy szatyorral megrakva térek vissza! 😀
Nem megyünk üresen!
Amúgy meg egyszer valaki azt mondta, hogy a férfiak 30 felett szatyorral járnak! 😀
Igyekszem…
Már a reggelem is fura volt, ma nem igazán kívántam az erős kajákat. Ébredés után, egy nagy tál gyümölccsel kezdtem a napot. Inkább vacsorára szoktam ilyet, de most ezt kívántam. Nincs ezzel semmi gond, csak épp nem egy edzés előtti kaja. 10:00-kor egy rendes reggeli is összejött, de aztán elmaradt az edzés. Később már csak egy szőnyegezésben reménykedtem, de lassan ennek az esélye is szertefoszlott. Este át kellett mennem kicsit egyetlen magzatomra vigyázni, amíg nyamnyogott meg a fürdőben ázott, várakoztam. Közben megpróbáltam az ott található eszközökkel valami gyakorlatsort rögtönözni, legalább mentálisan ne kelljen teljesen elengednem ezt a napot! Végül egy 40 perces, nem túl átgondolt, nem túl erős tornát verettem, de a mai takarmányhoz végül is illeszkedett. Amúgy meg érzékenyebb volt a talpam is, a tegnapi 6 kilis kocogás után. Nem biztos, hogy baj a mai szünet.
Majd holnap! 😉