2025-08-03 Első lépések

Vasárnap van, a hosszú futás napja! 17 fok, tökéletes! Igaz eléggé lóg az eső, dekitérdekel!? Tökéletes! Még mindig érezni, látni az arcomon a duzzanatot, de már csak az avatott szemeknek. Oké, még fájdogál de ez pont jó, ez lesz a fék! Megyek, és sétálok egyet! Lássuk, hova is KELL most mennem feltétlenül?

A mcReggelis lusta megoldás nem játszik, mert 7 előtt nincs nyitva az ügyféltér. Akkor először csak leugrok a Tescoba, megnézem magamnak, minnyire rossz az ötlet! A rebellt sajnálom elvinni, elég lesz az On is, hajrá!

6:45-kor a Tesco sem akar még engem, vagyok kénytelen megállapítani a leeresztett rács előtt. Mese nincs, mégis a mekibe kell mennem, méghozzá amelyik messzebb van! Addigra pont kinyit! Mekkora koponya vagyok! 🙂 De a cipő nem lesz elég, kell a maximális csillapítás: fel kell ugranom átcserélni.

Na most már semmi sem állíthat meg!
– Basszus, esik!
– Nembaj, nem állok meg!

Eléggé esik… de kitartok, és csillapodik 🙂 Mekiben még a kutya sincs, remek! Bérelt adagom van az éjjeli frissentartós krumplikra, de legalább nem eszem belőle sokat. A tojásos, baconos reggeli viszont nem annyira gáz. Ez lehet hogy már tegnap készült…
A héten nem volt bringám, a műtét után az irodában hagytam. Mondjuk amúgy sem ülhettem volna fel rá, talán a varratszedés után hazahozom. Így nem nagyon volt se erőm se kedvem vásárolgatni, kifogyott otthon minden.
Szóval mcReggeli, és persze menü plusz, mert minden „ingyen” sz@rra szükségünk van!
Kellazapohááááár!

Irány tovább! Ha nagyon fáj, akkor a Lupa felé kerülök egy kisebbet. Ha a következő 800 méteren minden gromek – kb ennyi idő adatott eldönteni -, akkor irány Szentendre és mehet a nagy kör!

Sok kérdés nem volt, ahogy 800 méter sem a mekitől a felüljáróig 🙂 Felvettem a nehéz napjait élő melegfiúka stílust – hogy lehet ezt komoly sportnak nevezni?! – és megindultam toronyiránt, mint a Mikóné tehene! Módfelett infantilisen nézhetek ki, de nem szabad hogy érdekeljen, szükségem van az erőteljes taposásra!

Eredetileg nem akartam buziskodni az orrtapasszal, hisz az sem volt biztos, lesz ebből ma bármi. De miután minden méltóságom levetkőzve taposni kezdtem, már bántam hogy nem hoztam. Szerencse, hogy még nincs saját logos futóruhám! Most adná a válsz a kérdésre, hogy:
” – hát anál pluginnal, mi mással?”
Nagyon gáz! Még jó hogy nincs rajtam logo!

A szájsebész azt mondta, hogy ha rendben gyógyulok és csökkennek a panaszok, akkor a hét végén már óvatosan mozoghatok. 120 alatti bpm az már belefér, de futás, kocogás még tilos! A vibráció kinyírhatja a csontosodást.
Lehet nem pont így fogalmazott, de szerintem azt akarta mondani, hogy vasárnap már nyugodtan vigyem el a seggem egy pride-körre! 😀

Persze nem volt optimális sem a reggeli, sem az időzítése. Mégis ez így volt tökeletes! Nagyon kellett az érzés, van remény, talán annyit éppen sikerült tennem, hogy játékban maradjak! Minden esetre volt bőven haszna a mai 13 km-re sikerült körnek!

• megtudtam, mi a különbség a séta és a gyaloglás között!
  • séta: nálam olyan 75-85 bpm közötti lépegetés
  • gyaloglás: 100+ bpm melletti taposás
• aljas, de nem előre megfontolt szándékkal, kilestem a faluban egy gyanútlan bennszülöttet, amint a titkos, 11-es út alatti átjárót használta!
  – Basszus! Itt van ilyen is? Én szentül meg voltam győződve róla, hogy a túloldalra biztonságosan csak születni lehet! Erre tessék! Legalább egy tábla lehetne. Legalább az egyik oldalon!

Az erőteljes boka pushoknak köszönhetően, tökléletesen átmozgattam a csípőm, a fenekem külső részét és bokától lefelé mindent! Ennél jobb kímélő-erősítő edzést szerintem te sem tudtál volna összerakni! Ugyan nem kértem a véleményed róla, de adom az adatokat, elemzést kérek! ( a lustább részeken, itt pötyögtem a telefonon. Nem tudtam még ellenállni a kísértésnek, hogy telefon is van nálam 😀 )

Idő: 2:06:59
Táv: 13 km
Átlagos bpm: 104
Átlag tempó: 09:46
Kalória: ~1000 kcal
Fuel: 35% carbs, 1% protein, 64% fat