2025-08-07 Fartlek edzés

Kapcs. bejegyzés: https://www.mivelfutsz.hu/2025-08-07-4-28/

Ez annyira jó volt, hogy megérdemel egy külön posztot! 🙂
Sokkal kedvesebb a szívemnek az a verzió, hogy annyira jó munkát végeztünk eddig, hogy most pontosan látjuk hol tartunk, és mik a realitások! Ez olyan cool, olyan f@sza érzés! Pedig nagyjából sejtem, hogy csak annyira átlagosak az értékeim, hogy bármelyik statisztika simán rámhúzható.
Én azt akarom hinni, hogy profik vagyunk!

Sajnos én is profi vagyok, már ami a jövőbe látó képességem illeti. Kitaláltam kínomban a pados evezést is, csak hogy minél később kelljen szembe néznem a futópadon rám váró, kiábrándítóan szomorú valósággal. Már amikor öles léptekkel elhúztam a recepciós pult mellett, odakérdeztem, hogy
– a futópadhoz mennyire értesz?
– azok ott elöl azok! (és mindent tudóan mosolyog hozzá)
– a beállításokban is tudsz segíteni?
Feláll. Nagy levegőt vesz, feljebb húzta a leggings-t, majd a mélyről kifújt levegővel együtt érkezik a határozottnak szánt válasz is:
– Persze!
Aha… gondoltam.
0:1
Még az öltöző ajtóba elcsíp egy elkeseredett mondattal:
– De vannak itt remek edzőink, ő majd tudják!
Ettől féltem. Ha „Gabika” lenne a futópad specialista, akkor ez hangzott volna el. De nem.

Az evezés is tudott hozni új szintet a remek Polar grit x2 pro és köztem.
Csak 15 perc, időhiány, bemelegítünk! De azért egy edzést indítok. Megy. Persze evezés közben nem látom, és annál is nehezebb megoldani, mint a futás közben. Egy pillanat szünet, lássuk mit tud még?
Beállítások / Időzítő!
Yeppp! 15 perc, mehet! Már számol is vissza!
És …
… és más semmi!
Megy a visszaszámlálás, és más semmi! Aztabüdösleborult… egy óra, ami tud visszaszámolni edzés közben!
Meg adatot rögzíteni, de te ne akard már látni, te nyomasd az edzést!
Csak a pulzust szerettem volna legalább 2x megpillantani, hogy be tudjam lőni a tempót, de nem.
Ne vegyetek Polar órát!

Közben már a tekintetemmel űztem a sarok felé az egyetlen edzőt, egy korombeli hölgyet. Kuncsafttal volt, de csalhatatlan hatodik érzéke megsúghatta neki a veszélyt, mert láthatóan kezdte zavarni a segélykérő pillantásom! Mikor végeztem az evezéssel, és megindultam felé, láttam az arcán átsuhanni, a „Tudtam!” érzést, de ez sem tudott megakadályozni, hogy megkérdezzem.
– Szia! Értesz a futópadokhoz?
– Szia! Persze.
Lépett egy határozatlant a padok felé és várta a folytatást ( amiért majd mégsem fog tudni segíteni 😀 ).
– Egyéni fartlek edzést szeretnék beállítani rajta.
– Interval?
– Nemegészen, de olyasmi.
– Akkor nem, sajnos ennyire nem értek hozzá!
És már fordult is vissza a gépen küzdő kollégához.
0:2

Ecsém, ebbül manuál lesz. Odaléptem, megnéztem a szóba jöhető lehetőségek nagy részét, de semmi. Megadtam magam, kiterítettem a telefonom a konzolra, és hajrá. Végig kellett gépészkednem a 46 percet, de azt gondolom, hogy nagyon megérte! Amiket én éreztem az edzés alatt:

• A cipő remek döntés és időzítés volt! Ez egy sokkal jobb cipő annál, hogy a polcon álljon! De aszfaltra még nem vinném ki. Talán valami jól kitaposott földúton már mehet benne interval. A talajkapcsolat érezhetően más. Sokkal stabilabb volt, mint a másik két cipőmben! A boka alatt, erre van szükségem! Cserébe nyilván nincs olyan csillapítás, ami meg a hosszabb, aszfaltos kilométer gyűjtésnél kell. De a cipő remek, ahogy beszéltük is, rotálni kezdjük!
• Remek időzítés lett volna, ha nincs a múlt heti kis műtét a számban. Még órákkal az edzés után is fájdogál, elég jól odaverhettem a friss szöveteknek. Oké, hogy ezért csináltuk padon és nem aszfalton, de lehet, hogy a puhább cipővel megúszhattam volna a ma esti fájdalmakat.
• Viszont az, hogy végig pontosan ott voltak a pulzus zónák ahova a vártuk az edzés kiírásban, nekem egy remek visszaigazolás, hogy jó munkát végeztünk! Annyira ott voltak, hogy a legutóbbi szerint a verseny döntő részében olyan 5:10-5:15 körüli idő van most bennem. Ez olyan 15 talán 17 km lehet. Ez ami gazdaságosan fenntartható, így egy szerényebb ~3km indulással (~5:30) és egy 2km hajrával (~4:50). Ez a terv, persze ebben még nincs benne egyetlen híd sem, amiket majd meg kell mászni…
• Ma 12 km/h azaz 5:00 pace időket kellett futnom 6 x 2 percig. És remekül látszott, hogy ez már sok. Érzésre nem, ó nagyon nem! De pulzus alapján már igen! Ha most vasárnap lenne a verseny, ez az az idő, amivel nagyon kell vigyáznom!
  Nem szabad beállnom egy ilyen tempóval futó bolyba, mert lehet hogy csak 19 kilomter után de szinte biztosan elfogynék.
  Még az is lehet, hogy végig menne a verseny, de hogy a következő héten, már csak a busz előtt fejezném be a következő versenyt az fix.
  De nem egy, hanem még kettő jön. Egyelőre biztosan :D.
  

Remek volt a mai edzés, bár idő hiányában voltam és ahol lehetett csaltam az időkkel.
De lássuk, mint mond a barátnőm, Emmi? 😀