2025-08-24 21/28 nap – last long

Küzdve az egész napos időbeosztással, egy nagy adag elmaradással mind a munkában, mind a magánéletben, mert a futás teret követel magának. Órák mennek el megoldás kereséssel, mi lehet az egyes fájdalom pontok mögött? Terheléses fáradás, ami okos de kitartó edzéssel legyőzhető, vagy kezdődő sérülés, amit pihentetni kell! Persze, mondhatjuk ahogy a héten a háziorvosom is roppan segítőkészen közölte – szakorvosra van szükségem, majd Ő megmondja, hogy milyen vizsgálatot kell elvégezni, ne én akarjam kitalálni! Persze sem szakorvost nem javasolt, sem beutalót nem kaptam. Csak a szokásos ész osztást. Folyamatosan keresem a megoldást, a kiutat a helyzetből:

• Szedek-e elegendő vitamint?
• Van-e még valami, ami kimaradt a kiegészítőkből?
• Jó-e az időzítés? Nem akad-e valamelyik felszívódása a másikkal?
• Eszem-e eleget? Mennyiségben és minőségben is? (most már 14 napja a Yazio segít nyomon követni) Ha azt látom, hogy még nagyon kell, akkor tovább ébren maradok, csak hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot be tudjam vinni. Akkor enni, amikor kell, nem amikor éhes vagy…
  Egy random reggeli mérlegelés után tettem fel a telefonomra, amikor a várt 80 kg helyett 77.3 jött szembe velem! Majdnem sírva fakadtam…
  Két hét „tömés” után ma reggel végre újra egy halovány nyolcassal kezdődtek a számok 🙂
• Küzdelem az időben lefekvéssel, és a nem ideális körülmények között is a megfelelő alvással
• Hengerezni, amikor minden fáj, se kedv se erő hozzá, vagy nyújtani
• Kenni a krémek kombinációját, hogy hátha segítenek gyorsítani a regenerációt
• A zuhany alatt váltani a hőmérsékletet a lábaimon, akkor is amikor csak túllennék rajta mert fázom, álmos vagyok és utálom az egészet
• Elindulni legalább egy gyaloglásra, amikor se kedved se időd nincs rá, és csak reméled, hogy a holnapi edzés jobb lesz, ha nem adod fel!
• Futnék, mint a bozótnyúl kifulladásig! Vágynék a javuló eredményekre, látni akarom a számokat feltörni minta büdös vizet a kert végében!
  De nem lehet, mert mindig fáj valahol, valami. Eredetileg csak az 5k időmet szerettem volna 23 perc alá szorítani, tartósan.
  De amióta belefogtam, még semmiből sem futottam PB-t, mert nincs itt sem a helye, sem az ideje. Nem kockáztathatom a folyamatos edzést egy buta, esetleges extra sérülés miatt…

Mentálisan és fizikailag is a mélyére kerültem, most először igazán az elmúlt majdnem 3 hónapban. Pedig tudom, hogy nagy utat sikerült bejárnom! Akkor is, ha ez számokban még nem látszik! Épp a minap jött szembe az első 1+20 km futásom posztja a facen – kerestem valamit – ami alapján Emmi behasalt anno egy ~1:52:30 befutót (nagy varázslat nem kellett hozzá :D). Most, bő 2 hónappal később is kb. ugyan itt tartok a becslések terén. Ha a nyers tényeket nézem, eléggé kiábrándító! Ugyanakkor azzal próbálom vigasztalni magam, hogy elég szerencsés alkatom van, és egy egészen jó idővel kezdtem, már a felkészülés előtt is. Ha ezt 2 hónap kemény munkájával sem tudom látványosan túlszárnyalni, akkor ez egy nagy ajándék, hogy ilyen jó eredménnyel tudtam beszállni ebbe a játékba! Abban meg csak bízni tudok, hogy a kemény alapozás később meghozza majd a gyümölcsét!

Ma reggel annak voltam kénytelen örülni, hogy tavasztól átcsúszok a következő korosztályba (45-49) és ott én számítok majd „fiatalnak”, vagyis nyerek pár évet a többiekhez képest! 😀 És a télre komoly ambícióim vannak, felkészülés terén (még egyelőre, remélem kitart!)! Ha lemegy most ez a két verseny – persze van még egy nevezésem a szeptember 20-i balatoni őrületre is amit tudom, hogy el kell engednem – akkor jöhetnek a súlyzós edzések is!

Most várok a mai futásra, még túl hideg van kint. Nem azért várok, mert nem tudnék hidegben futni! Azért, hogy valamivel közelebb legyen az eredmény, az éles szimulációhoz. Látni akarom, hogy az új frissítés mennyit hoz! Így jutott idő egy kis nyafogásra, meg talán egy kis munkára is addig. Délután folytatom, a mai eredménnyel!

10:15 lett, mire el tudtam indulni,10:20-kor beleálltam a WarmUp szakaszba. Nagyon próbáltam nyugton maradni, és nem elszállni. Egészen elfogadhatóan sikerült! Ma először, indulás előtt már néhány gumiszalagos bemelegítést is bevettem a repertoárba. Tetszik, úgyhogy megtartom! A pont, ahol megcsinálom az kis bemelegítő szertartásom a tényleges munka szakasz előtt, egy domb tetején van, a gáton. Amikor nem kapcsolom ki időben az órát, a pulzusom itt meg szokott ugrani, ezért. Elkészültem a rutinnal, és úgy döntöttem hogy extrázom, a frissítésen ma ne múljon semmi! Még indulás előtt egy 15-20 perccel bekaptam az első sótabit. Ok. A munka szakasz előtt, legalább fél órával a sótabletta után, betoltam egy zselét is. Ma nem reggel futottam, mert nagyon hideg lett volna és valamennyire szerettem volna a jövő heti körülményekhez hasonló tényezőkkel futni!

Így fél 11 magasságában a nap melegen sütött, a szél eléggé hűvösen fújt, egy szavam sem lehetett az időjárásra! Ennek ellenére nem éreztem, hogy szét fogom tépni az istrángot, az izmaim azért feszülnek folyamatosan, még ha kontrolláltan is, de minden nap kapják a terhelést. Elindultam! Ma az első watt alapú edzés, voltak vele kapcsolatban félelmeim, de csalódnom kellett! Perszenem kellemesen 😀 Már az első lépéstől az utolsóig brekegett az órám, gyakorlatilag egy pillanatra sem sikerült eltalálni a tempót 😀 Még az első másfél kilométeren próbáltam az eleve alálőtt felhozó szakaszt elkapni, de esélytelen volt olyan alacsony értékeket hoznom. Nyilván tudtam volna, csak annak semmi köze nem lett volna már a jövő heti verseny szimulációjához!

Lélekben vállat vontam, és kerestem hát egy megfelelő óralapot ezen a sz@ron. Az első kellemes csalódás itt ért, mert találtam egyet, amin csak két érték volt: megtett út, és aktuális tempó. Több nem is kellett, innentől rögtönöztem. A fejemben egy ilyen tempó recept volt, ehhez igyekeztem tartani magam, assziszt nélkül:
1. km 5:40-5:50
2. km 5:30-5:40
3. km 5:20-5:30
4. km- 5:10-5:20
ha marad erő, akkor a 12. km-től még megtolom az utolsó kettőt!

Ma, kihasználva az enyhébb időt, kevesebb folyadékot vittem, nem volt locsolás. Még 2 teszt sem igazi teszt, de eddig működik a varázslat a só tabival és a magneB6-tal!
2 * 2.5 dl-t vittem, két elasztikus kulacsban. Utáltam őket, a héten meg kell oldanom a kulacs kérdést! Ez a legfontosabb feladat a versenyig! Találnom kell egy derékövet, két ekkora méretű, merev falú kulaccsal az iso-nak vagy a magneb6-nak (vagy a mixnek! 😀), és két fél literes marok kulacsot. Egyet viszek magammal, és egyet, ha úgy jön össze, menet közben fogok cserélni! Ha nem, akkor is ennyivel már kihúzom!

Ma egy kicsit több volt a zselé mint szükséges lett volna, de 1 nem lett volna elég. Most 2 órával a futás előtt betoltam egy gyümölcsös, fehérjés zabkását is, így lesz a versenyeken is.

• Indulás előtt 1 sótabi (dechatlon, saját márkás)
• 1+ km warmup és bemelegítés után (~30p) 1 biotech zselé
• 6 km work után 2. sótabi
• 9 km work után 2. zselé

Azt kell mondanom, hogy minden pont időben volt, így komolyabb savasodás nem volt egészen addig, amikor az 1+14 km végén, 2 km hajrá után elvettem az amúgy is elfogyó (garantáltan nem orosz!) gázt. 🙂
Csak a tempómat láttam menet közben, az elég erősre sikerült. Ezt így ebben a formában nem merem betenni jövő héten sehova, mert félek, hogy elfogyok idő előtt. De azt gondolom, hogy több előnye is volt a mai futásnak:

• Kiadtam magamból a reggelre felgyülemlett bizonytalanságot, csalódottságot és feszültséget
• jobb itt elszállni és akár falat fogni, mint a versenyen!
• meglepően jól ment a futás, a térdem és a derekam is jól bírta!
• a jobb lábamon a sípcsontom a táv feléig anyukám kedvenc értékelését stabilan hozta, egy erős hármas volt a diszkomfort. Hol kicsit jobb, hol kicsit rosszabb. Ez még az a szint, ahol nem kell belekorrigálnom, tudom terhelni ritmusvesztés nélkül. És a táv második felére, főleg a gyorsabb szakaszokon, teljesen megszűnt! Korábban is éreztem, hogy az optimális ill. gazdaságos futás egyszerűen még olyan gyors,hogy nem tudok benne tartósan tartózkodni! De micsoda érzés akár csak egy kicsit is 4:30-as tempóban lubickolni! 🙂

Belülről annyira nem volt túlzás amit csináltam, de azt tudtam, hogy a mai feladat messze nem ez volt.
Remélem nagyon nem kapok ki Emmitől! 🙂
utószónak csak annyit, hogy a stryd 272 watt értékről 286-ra emelte a CP-met 😀