Pénteken délután felkerekedett a család, megülni a születésnapi hétvégét, Esztergomban. Már az ide vezető út első szakaszán kezdetét vette az erőltett tömő-túra 🙂 Nem voltak kétségeim a hét végi kalória egyenleg előjelét illetően. Így szabit kértem, hogy délelőtt még el tudjak szaladni egy gyors terembe is. Ki tudja, mit sikerül még összehozni a következő napokban…
Valóban csak nagyon rapid lett, ilyen sebességgel még nem nyomtam le edzést. Még 40 perc sem volt, amíg lement a kar-nap némi hasazással a végén. Aztán mire észbe kaptam, már a Határcsárdában vártunk a kicsit kései ebédre. Kezdődik…
A szálláson még sikerült a vacsora előtt egy 40 perces szőnyeget összerakni, de itt véget is ért a „felkészülés”. Pedig több edzős ruhát, bandet, kislabdát és egyébb kiegészítőt hoztam, mint bármi mást. Reméltem, majd szauna, konditerem, szőnyeg. 😀
Egyetlen sormintát sikerült összehozni: kaja, kóma, kaja, kóma.. 🙂 Így ez a hétvége a gömbölyödésről szólt, nem az edzésről. Talán nem is baj, a talpam egyelőre nem az igazi. Most messze sokkal kevesebb terhelést kap, és ez is sok. Csodát nem várok tőle, de hétfőn készül egy UH felvétel, remélem utána valamivel okosabb leszek. Ha nincs látható szövődmény, akkor csak a megfelelő terhelést kell megtalálni. Ha van, akkor kérek egy későbbi időpontot is, és trend figyelésre jó lesz. Ha másra nem is.
Egyre jobb vagyok az elengedésben, de talán így a legjobb. Vasárnap estére már más feladatom van, ha véget ér az út, Zabáliában. Így a héten már elmarad a hát edzés, de egy szőnyeg még talán összejön. Majd hétfőn kiderül, mit mutat a mérleg! 🙂