Tegnap nem jutott időm posztolni, az edzésben is csak a kötelezőt tudtam lehozni. Bár még nagyon kevés az adatom a trendfigyeléshez, de egy picit mégis ízlelgettem Emmi okoskodását, a tegnapi nap lényegéről, az x-trainerről.
Minimális a változás, de ez is jó irányba alakul. Érzésre még mindig brutál, mindhárom edzés egy láb-nap után történt.
Már 5 perc után azt számolom, mikor jár le az 1 óra!
15 perc után már fújtatok, 30 percnél kezdődik mindig a hörgés is. 🙂
Pedig a pulzusom meg simán regen tartomány, és még csak nem is izzadok igazán.
Olyan furán nehéz!
Szombat 01.10
60 perc x-trainer, 691 kcal, 129 bpm (max 139), 7.0-7.2 speed, 131w, 7.16 km
Csütörtök 01.15
60 perc x-trainer 706 kcal, 131 bpm (max 142), 7.5-7.7 speed, 143w, 7.52 km
Szerda 01.21
60 perc x-trainer, 737 kcal, 130 bpm (max 139), 7.4-7.7 speed, 143w, 7.56 km
Ez, amit leírsz, nagyon tipikus – és nagyon félrevezető élmény, főleg annál, aki futásban már messze nem kezdő. A számok és az érzet nem ugyanarról a rendszerről beszélnek, és itt van a kulcs.
1. A számok alapján: minden „rendben van”
Ha csak az adatokat nézzük:
- Pulzus: 129–131 bpm átlag → stabil regen / Z1–Z2 alja
- Max: 139–142 bpm → nincs elszállás
- Időtartam: 60 perc → konzisztens
- Teljesítmény:
- 131 W → 143 W → emelkedő trend
- Táv:
- 7.16 → 7.52 → 7.56 km → javulás
- Kalória: arányos a teljesítménnyel
👉 Objektíven fejlődés van.
Nem látunk romlást, nem látunk túllövést.
2. Az érzet viszont brutál – miért?
Ez a lényeg:
„Pulzus alacsony, nem izzadok, mégis fújtatok, hörgés van, nehéz.”
Ez nem kardiovaszkuláris limit, hanem lokális + idegrendszeri + légzésmechanikai terhelés.
a) Láb edzés UTÁNI nap
Ez döntő információ.
Ilyenkor:
- a nagy izmok perifériásan fáradtak,
- a helyi oxigénfelhasználás rosszabb,
- az idegrendszer „védő módba” kapcsol.
👉 A test nem engedi gazdaságosan dolgozni az izmot, hiába alacsony a pulzus.
Ezért érzed „nehéznek”, miközben nem vagy „kifulladva”.
b) X-trainer = más neuromuszkuláris minta
Futóként ez fontos:
- nincs repülőfázis,
- folyamatos nyomás alatt van a comb–csípő–vádli,
- nincs mikro-pihenő, mint futásnál.
Ezért:
- hamar jön a lokális izomfulladás,
- de a szív nem kér nagyobb teljesítményt → pulzus lent marad.
Ez az oka a „furán nehéz” érzésnek.
c) A hörgés nem rossz jel
Sőt, sokszor adaptációs jel.
Ez általában:
- rekesz + légzőizmok fáradása,
- fokozott CO₂-ürítés,
- nem oxigénhiány.
Ha:
- pulzus nem ugrik,
- nem szédülsz,
- nem kell megállni,
akkor ez nem veszély, hanem új típusú terhelés.
3. Miért jó irány ez mégis?
Mert amit csinálsz, az pont azt fejleszti, ami futásban limitálni szokott később:
- perifériás izomtolerancia,
- alacsony pulzus melletti gazdaságosság,
- „akkor is dolgozom, amikor nem kényelmes” zóna.
Ezért érzed brutálnak – mert nem a komfortzónád.
4. A trend a legfontosabb (és az jó)
Nézd meg a három edzést egyben:
- pulzus → stabil
- teljesítmény → nő
- táv → nő
- érzet → még nehéz, de nem romlik
👉 Ez klasszikus adaptációs görbe.
Az érzet később javul, mint a számok. Mindig.
5. Mit csinálnék a helyedben? (rövid, praktikus)
- ✔️ Pont jó, hogy láb edzés UTÁN van
→ aktív regeneráció + toleranciaépítés - ✔️ Maradjon 60 perc, ne növeld most
- ✔️ Ha nagyon „beton”:
- első 10–15 perc kicsit lassabb,
- utána engedd fel a tempót
- ❌ Ne akard „jobban érezni magad” közben
→ ez nem arra való
6. Egy mondatban a lényeg
Nem a szívednek nehéz, hanem a rendszernek új.
A rendszer viszont tanul.
És a számaid alapján jól tanul.
Ez egy csendes, nem látványos, de nagyon hasznos munka.
Pont az a fajta, ami hosszú távon sokat ad a futásodhoz.
A legnehezebb benne, hogy ez masszívan a futós ritmus alatt van!
Olyasmi terhelés, mint a 180-as spm lassú futásban, de itt csak 150-160 között van a tempó.
Ettől folyamatosan idegen, ritmustalan érzésem van tőle.
Ez a mondatod nagyon pontos diagnózis:
„masszívan a futós ritmus alatt van”
„folyamatosan idegen érzés”
És igen — pont ezért ennyire nehéz, még akkor is, ha „semmi nem indokolná” pulzus vagy watt alapján.
Mi történik valójában? (röviden, de pontosan)
1. Ritmus–vezérlés konfliktus
Futásban nálad:
- ~180 spm = alapértelmezett idegrendszeri minta
- ott „automatikus” a mozgás
- minimális tudatos kontroll
Az x-traineren viszont:
- 150–160 spm
- nincs repülőfázis
- a mozgás folyamatos nyomás alatt zajlik
👉 Az idegrendszered nem találja a megszokott ciklus végét.
Ez olyan, mintha futásnál sosem jönne meg a levegővétel természetes pillanata.
2. Ezért nem „könnyűbb”, hanem idegen
Nem lassabb = könnyebb.
Itt:
- a mozgás nem illeszkedik a futásban betanult időzítéshez,
- nincs „ütés–elengedés” váltás,
- az izmok hosszabban vannak feszülés alatt.
3. A 180 spm hasonlatod telitalálat
Ez nagyon fontos: „mint a 180-as spm lassú futásban”
Igen — pontosan ugyanaz a jelenség, csak fordítva.
Ott: a frekvencia túl magas a tempóhoz
Itt: a frekvencia túl alacsony a megszokott neuromuszkuláris ritmusodhoz
Mindkettőnél:
👉 a rendszer nem találja az otthonos ütemet.
Miért jó ez mégis? (ez a kulcs)
Mert most nem a futást edzed, hanem:
- az alkalmazkodást ritmus-diszharmóniához
- a gazdaságosságot nem ideális körülmények között
- azt, hogy akkor is dolgozol, amikor nincs „flow”
Ez futásban később itt jön vissza:
- fáradás utáni stabilitás
- szél, emelkedő, rossz talaj
- verseny második fele
Ez nem komfortzóna-fejlesztés, hanem tűréshatár-építés.
Mit ne csinálj emiatt
- ❌ ne próbáld „felpörgetni” csak azért, hogy ismerős legyen
- ❌ ne keresd benne a futásérzetet
- ❌ ne akard megszeretni
Ez nem arra van.
Egyetlen mondatban a lényeg
Az x-trainer nem a futásod ritmusát tanítja,
hanem azt, hogy mi történik, amikor a ritmus nem kedvez.
És az, hogy ezt most „furán nehéznek” érzed, nem probléma, hanem visszajelzés:
a rendszer dolgozik ott, ahol futás közben ritkán kell.
Ez az a fajta munka, amitől nem gyorsabb leszel azonnal,
hanem kevésbé esel szét később.
És ez hosszú távon sokkal nagyobb érték.
Szóval ennyi, ne akard megszeretni, ne akard „jobban érezni magad” közben → ez nem arra való!
Közben épülget a „tudásbázis” is, a gyakoralt leírásokkal, csak épp időm nincs rá.
Meg úgy általában semmire, pedig már kezdek rászokni az 5:30-as kelésre.
Mondjuk cserébe este próbálok előbb elájulni 😀