Hú, hol is kezdjem!
Pénteken ugye volt egy kötelező, 1 órás futás amit annyira nem csipáztam, de lehoztam. Egészen elfogadható értékekkel. Azért azt nem gondoltam még nem is olyan régen, hogy egy 60-as RI, már átlag alatti, mondhatni gyenge futás lesz! Na mindegy, és örültem, hogy behúztam. Hanem enné la hét végi stikában tervezett projektem jóval izgalmasabb!
Még a hét elején, elmentem motoros ruhát venni! Merthogy úgy határoztam, hogy 10 év után újra motorozni fogok! Régóta szerettem volna, de mindig volt jobb helye a pénznek. Most viszont úgy döntöttem, hogy ha egészen visszafogott keretek között is, de már belefér egy középkorú, de még tisztességes nagyvas! Előző hetekben már nézegettem a lehetséges típusokat, és persze kivel mással, Emmivel végigvettük a fő szempontjaim szerint, a legesélyesebb jelölteket.
Ehhez képest, a ruhavásárlás közben, szinte átestem egy CFMoto szalon, remek formájú kínai gépein. Ez fel is borította a terveim, mert egy ilyen kínai csodát, tényleg anniyért adnak újonnan, mint ami az elképzelésem lélektani árának teteje volt. Oké, menjünk, és próbáljunk ki egyet, aztán ha minden zsír, vegyük is meg! ELőző nap még persze megkérdeztem, hogy van-e teszt motor – igen. Bár a kinézett, MT700-ból akkor már pont nem lesz az üzletben, de a kisebb tesója kipróbálható! Király!
Másnap fel is vonultam másodmagammal, Zsét sikerült befűznöm, hogy ne kelljen a 25 fokban, motoros szerkóban BKV-znom. És persze ott derült ki, hogy minden szuper, de a motorokra 1-1,5 hóanpot kell várni a megvásárlást követően. Na azt biztosan nem! Lehet, hogy nem lesz még egy hónapon belül motorom így sem, de annyira nem jó vétel egy ilyen kínai csoda, hogy a fél nyarat odaadjam érte. Mérgemben majdnem el is indultam Törökbálintra a Redbaron-ba, de ott meg kiderült hogy oké, garanciális, minden gromek, de nincs próba lehetőség. Már a kocsiban ültem, amikor eldöntöttem, hogy nem. Ennyire nem vagyok már gyerek, és nem is két forintról van szó. Vakon nem fogok motort venni! Még ugyan ezzel a lendülettel, nézni kezdtem újra a motorbérlős oldalakat, és most feldobott egy olyan fickót, akit korábban nem. Le is vajaztam rögtön, hogy a hétvégére kibérelek egy nagyvasat!
Persze már előre leszerveztem, hogy a hét végén lemegyek a szüleimhez – már itt kitaláltam, hogy motorral – persze akkor még a kanyarban sem volt semmi :D.
Ruha megvan, motor lefoglalva, már csak egy apróság:
- 500+ km oda-vissza
- 10 éve nem ültem motoron
Pénteken este elhoztuk, vasárnap estig szóló bérlettel!
Nos a rövid úton a szomszéd kerületből rúgott arcon először a mezei nyúl – helyett a valóság. A nyakam és a végén lévő fejszerű képződményt, úgy kell elképzelni, mint amikor a gyerek szájából a szőnyegre esett a nyalóka… Ez a szőrös konstrukció, nem igazán arra van kitalálva, hogy egy téglát csatoljunk rá, majd megnézzük, hogy a menetszél ki akarja-e húzni a kabátból, a gerincemmel együtt! 😀 Meglepő, de igen! Már az első ~20 km utáni este is kérdéses volt, reggel lesz-e ebből „villágá menés”!
Persze naná, hogy elindultam, és bár nem mindig volt őszinte a mosolyom, de végig vigyorogtam az utat. Többször megálltam, de igyekeztem, mert messzire mentem, és délután még egy nagyobb kerti munka várt rám a szüleimnél. Végül nem volt gond, minden tökéletesen sikerült! Igaz, ma visszafelé már egy fél diclac + saridon kombóval indítottam, de a visszaúton már gyakorlatilag fel sem mentem a pályára. Technikailag igen, de csak elb@sztam a felhajtót, így Szekszárdnál megnem egy ~6 km kört visszafelé. Mert hogy én pontosan ott akartam visszamenni, ahol előző nap lejöttem! Csakhogy Pest felé, nem ott kell… 😀 Nem baj, ez egy jel, akkor maradok a 6-oson!
Remek az idő, nem sietek, élveztem az utat!
Ja, most szólok, hogy a drága zajvédő füldugó, nem szűri a pálya melletti ganyészagot! Csak mondom, ne lepődjetek meg! 🙂
Nagyon erős volt a kísértés, hogy Dunaföldvárnál Kecskemét felé vegyem az utat, de szerencsére győzött a józan ész! Még az út végén, ma vár rám egy hosszú futás. Nem volt könnyű, de ellenálltam. A végén már 50 kilométerenként meg kellett állnom pihenni, de így is mocskosul élveztem! Nagyon nehéz szívvel adtam vissza a motort a nap végén! Sikerült egy olyan hétvégi programmal meglepnem magam, amihez hasonlóan jól már nem is tudom, mikor éreztem magam! Pedig nem is ez volt a szempont, csak gondoltam összehozok egy alapos tesztet egy villám családlátogatással, és közben befejezzük még a hó elején félbehagyott 3+ méteres tuják visszavágását.
Néhány képpel összefoglalva a mai napot:
Ha már megfelelő volt az éjszakai műszak, végül csak sikerült még összeraknom magam egy esti hosszú futásra is!
Több egyéni csúcs is született, valójában PB nélkül is lehet PB-t futni!! 🙂
- az idei első szentedrei kör
- az idei első futás 25+ fokban
- eddigi leggyorsabb Z2
- eddigi leghosszabb Z2
- első 64 RI !
Talán a legfontosabb nem is a rekord RI érték, hanem az érzés: holnap is simán tudnék futni! Persze nem fogok, figyelnem kell a talpamra! De menne. Már nem azokat a vasárnapi hosszúkat futom, amikor utána kötelező:
- krémezés
- nyújtás
- hengerezés
- kompressiós szár
- hideg-meleg zuhany
- már 8 km után savasodás
És ha bármi kimaradt, akkor másnap a regen futás is csak szenvedés volt!
Ez a mai csak egy szokásos Z2 volt, csak most tovább tartott.