2026-08-05 Szerda

Hétfő

Úgy éreztem, hogy simán tudnék menni ma is futni.
Persze ellenálltam, nem kockáztatjuk a heti struktúrát, egy kis „örömfutás” miatt a reggeli 30 fokban!

Egész nap azon dilemmáztam, hogy melyik cipőm lenne a legkevésbé rossz a holnapi futáshoz?
Mert hogy csak könnyű, aszfaltos suhankáim vannak, egyik sem való egy technikásabb hegyi útvonalra.
Előszedtem a már elpakolt OnCloudSurfer2 csukát. Jobbnak tűnt a stabilitás szempotjából, de a csillapítása már nagyon kevés a vomerohoz szokott lábamnak. Végül visszatettem a helyére.

Majd este, még 18:50 körül, rákerestem, van-e a vomero+-ból trail verzió?
Feldobta első helyen a Kiprun trail cipőjének legpárnázottabb modelljét, a Kipsummit Max-ot.
Naná, hogy épp akciós a Dechatlonban.
Hát persze, hogy 20:00-ig van nyitva!
Online megnézve, még méret is van, szóval kapát, kaszát eldobtam, mocira pattantam és hussss.
Bő fél órával később, már elégedetten ballagtam ki a boltból, hónom alatt az új cipővel.

Rettenet büdös szegény, de pontosan olyan érzés volt felvenni, mint amilyenre számítottam a kép alapján!
Így már elégedetten vártam a holnapi futást, mert éreztem, hogy most már megtettem mindent, a sérülés elkerülése érdekében!
Használjunk mindent arra, amire való!

Kedd

Már 4:15-kor is 26 fok volt.
És meglepően sötét.
Csak lassan készülődtem, nem szerettem volna még sötétben kezdeni a futást.
Persze alaptalan volt a félelmem, sokkal hirtelenebben lett reggel a hegyoldalon, mint amit megszoktam a part menti lapályon.
Első alkalom, sok tapasztalat volt a felkészüléssel kapcsolatban, legközelebb sokkal könnyebb és egyszerűbb lesz már a felszerelésem is, és az indulás is!

Már 5:40 volt, mire bevetettem magam a csalitosba, és kapásból ketté állt a fülem! Jó ideje a lassú, kényelmes bemelegítő kilométerekhez vagyok szokva.
A ritmus itt sem változott, ahogy a lépéshossz sem. Csak kb. a falnak futottam! Nem volt őszinte a mosolyom, hogy rögtön egy hosszú, egész kemény emelkedővel várt az útvonalam.

A futás nagyrésze eseménytelen volt, néhány olyan megoldást a különböző turista útvonalak közötti váltásra, amit esélyem sem volt követni. Valami tapasztalt futó készíthette a tracket, és úgy érezte, hogy kell bele két vicces szakasz, át a bozótoson, vagy épp egy majdnem függőleges sziklafalon…

Az óra jól szerepelt, bár pár beállítással én maradtam adós a jobb élményhez. A cipőre pedig semennyire sem kellett figyelnem, mintha mindig is ebben futottam volna. Szerintem ennél jobb kritikát egy 0 km-es futócipő nem igazán kaphat! Sőt, hazafelé már a motoros cipőt sem vettem vissza, teszteltem a topánkát. Mert a terep miatt eleve megerősített az orr része, és a szövet is impregnált a jobb vízlepergetésért. Egy szóval elég erősnek találtam, hogy egy 20 perces motorozás ne okozzon benne gondot!
És bingo, a futáshoz nem kell külön cipőt vinnem! 🙂

Már az utolsó 2 kilin kerültem el egy idősebb futót, és a rám jellemző kedves, tisztelettudó stílusban szólítottam meg, ahogy hátulról közelítettem.

• – Miért nincs nálad víz? Fegyelmi!
• Semmi válasz, gondolom épp a hirtelen nyelvére tolult szitokszavak mennyisége fojtotta bele átmenetileg a szót.
• – Víz nélkül nem futunk ilyen melegben! Szia! – vettem egy picit enyhébbre a hangnemet, ahogy mellé értem.
• – 30 éve, barátom! – ebből inkább a „te kis f@sz” volt kiérezhető, semmint a rokonszenv. Nem igazán értékelte a stílusom.
  – A víz a kocsiban van!
• – A legjobb helyen – közben magam is próbáltam még valami frappáns választ összerakni, de éreztem hogy túl lassan fut, hogy időben sikerüljön. Pedig utólag a – „lehet vágni a kés tompa felével is” vagy „ennyi idő alatt már utána is nézhettél volna, miért kell a víz” esetleg egy „attól, hogy valamit elég régóta csinálsz sz@rul, még nem lesz jó” … De nem jöttek promt ilyenek, túlságosan el voltam temetkezve a mozgásom elemzésében, még pár másodperccel ezelőttig.
• – Lehet, hogy 30 éve nem kellett, de egyikünk sem lesz fiatalabb, és egyre melegebb van! Vigyázz magadra, az a fél kilo víz nem akkora plusz teher!
• Na itt már egy picit megenyhült, még utánam kiabálta, hogy mennyit futok? Válaszoltam, majd elmaradt mögöttem.

Nem okos, de legalább mozog. Még ha szarul is csinálja. Reméljük nem itt kap hőgutát a tracken!

A jövő héten a másik irányból futom majd, akkor pont ellentétes lesz a terhelés összetétele.
Pont tökéletes ez az útvonal a mostani céljaimhoz, és a felkészültségemhez mérve.

Szerda

Továbbra is mocsok meleg, locsoltam a hab testem, de még a halk sercegést is hallottam, ahogy a bőrömhöz érve elpárolgott a víz…
Ettől eltekintve ez egy valóban unalmas futás volt, mindössze két megugrós kivétellel:

• rögtön az első 500 méteren, egy buszsofőr igyekezett keresztezni az utamat, a feneke alatt egy nagy kék izével.
  Na ők nem szokták még hajnalban, üresen sem értékelni a mozgás iránti szenvedélyt. Gond nélkül kiúszik eléd, és a szokásosnál is körültekintőbben (lassabban) győződik meg a továbbhaladás minimális kockázatáról. Ha megállsz, vesztettél. Ha megpróbálod megkerülni, akkor az indokoltnál is kövérebb gázzal indulva, kapsz egy komolyabb füstfelhőt az arcodba, hogy megtanuld tisztelni, ki itt a főnök! Nem marad más választásom, mint egy kicsit odalépni a tempónak
• majd már visszafelé, a „vadissznós szakaszon” szartam össze magam egy gyanús zörgésre. Talán egy kövérebb sűndisznó lehetett, de mint egy Zsé kategóriás horrorfilm előtt ücsörögve, alig vártam, hogy valami rám hozza a frászt!

Azért büszke voltam magamra, amikor megállapítottam, hogy egyre kevésbé tiltakozik az egom az ellen:

• nem számít mit bírnék épp a napi formámmal
• jönnek a vágyak, mit lenne jó futni, és el is mennek
• egyre kevésbé kell erőlködnöm, hogy tartsam magam a heti tervhez

Az viszont zavar, hogy még mindig megesik ha futó jön velem szembe vagy épp én érem utol – ritkábban engem érnek utol, az még mindig simán tud robbantani. Észrevétlenül. Mire felocsúdok, már 4:30 vagy 4:00 körüli tempót futok, valódi ok és szándék nélkül. Nem akarok bizonyítani semmit, de valahogy mindent optimalizálni akarok, és ez hozza a sebességet.

Amúgy ha megnézzük a mai km bontás, abból is az látszik, hogy a lassú futásaim mennyire nem optimálisak. A gyorsuló körökben a pulzus emelkedése nincs arányban a tempó javulással. Minimális drift mellett, picit nőtt minden lépés hossza, és a ritmus is a végére. Ugyan akkor érzem, hogy ezek a visszafogott futások, tényleg hétről hétre javítják a gazdaságosságom!