3 héttel a Dunakanyar félmarcsi előtt, elég progresszíven növelve a heti volument, kicsit izgultam a mai futás előtt. Mind a nehezen javuló fájdalmak, mind pedig az erőltetett tempó miatt folyamatosan próbáltam úgy korrigálni a heti edzéseket, hogy se visszaesés ne legyen, de a célok felé is közelítsünk! Így egy érdekes héten vagyok most túl. Először…

Persze én ma ott nem futottam. Szurkoltunk, vagy inkább kísértünk. Valójában nagy szurkolást nem lehet csapni egy olyan versenyen, ahol indulás előtt, meg célba érés után találkozol, az indulóval. Zsuzsi nagyon ügyes volt ma! Egyetlen utódom cuki anyukája áll ma rajthoz! Nagyon izgult, pedig nem igazán volt miért. A távot szintidőre simán tudja teljesíteni, és…

Ma aljas módon nem voltam futni. De még teremben sem. Az első 4 nap összeraktam közöl 40 km edzésmunkát, így engedélyeztem magamnak egy pihenő napot. Erős voltam, mert megjött a Nike Vomero Plus! És ennyi. Megjött. Megtartom. Sétáltam benne egyet, nem rossz. Nem szeretem a lassú futást, így következés képpen a hozzá tartpzó cipőt sem…

Egyértelműen ez volt eddig az egyik-, ha nem a legkeményebb edzés! Azt nem mondom hogy futás, mert nem az volt. Gyalogoltam, olyan sebességgel, ahogy csak tudtam. Nagyon nehéz, de talán csak azért, mert más mint a megszokott mozgás! Hasonló, de mégsem! Ziháltam! Már a második kilométer után felvettem a 2:1 légzést, pedig nem fulladtam. Ahogy…